balaton-felvideki borvidék
A Balaton északi partjának elsősorban a második hegyvonulatába tartozó területeken található a borvidék területe, amely Rezitől Köveskálig húzódik. A szőlőtermelés a Pannon-tenger mészkő padozatán létrejött, völgyekkel szabdalt domboldalakon alakult ki, esetenként 10 százaléknál meredekebb lejtőkön.
A borvidékről nem csak Balaton-felvidék névvel találkozhatunk borokkal, hanem Sümeg vagy Káli névvel is. Sümeg, a Dunántúl egyik idegenforgalmi ékköve, a maga természeti és épített örökségeivel. A Káli-medence elhelyezkedéséből adódóan három borvidék területén fekszik: a balaton-felvidéki, a balatonfüred-csopaki és a badacsonyi borvidékeken. Nagyobb része erre a borvidékre esik.
A borvidék szőlőhegyei erdők környezetébe ágyazottak, valamennyi hegytetőn erdősapkák alakultak ki, melyekben egyedi állat- és növényfauna található.
A forró nyári napokon a Balaton tó felől feláramló párás, ugyanakkor az átlagosnál hűvösebb szellők temperálják a hőmérsékletet, esténként az erdősapkákból és különösen a Bakonyból kiáramló hűvös erdei levegő hűti le a medence levegőjét.
A szőlőművelést meghonosító keltákat követően a Római Birodalomban is fejlett borkultúrával találkozunk e vidéken. Később a borvidék a magyar királyi és egyházi birtokok, valamint főúri szőlők helyszíne. A filoxéravészt követően alakult ki a Balaton-felvidék máig meghatározó fajtaszerkezete. A borvidék egyedi ökológiai adottságaihoz jól alkalmazkodó, késői és közepes érésű fehérborszőlő-fajták terjedtek el, mint a Juhfark, Olasz rizling, Szürkebarát. A kilencvenes évek első éveiben alakult ki a borvidéken a gyöngyözőbor előállítása, mely mára a borvidék egyik keresett terméke lett.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok
Bor: fehér, rozé, vörös
Pezsgő: fehér, rozé, vörös
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: fehér, rozé, vörös
Terméktípusok Káli névvel
Bor: fehér, rozé, vörös, Királyi fehér, rozé és vörös, Királyi Főbor
A termőterület talaja
A borvidék keleti részének altalaját a bazalt, és a vulkáni tufa határozza meg (Káli-medence), míg a nyugati részén inkább a dolomit és a márga a jellemző. Sümegre a meszes, karbonátos jelleg mellett hangsúlyosan jellemző a tűzkő, a kova. A Káli-medence alapkőzetét a triász korban feltört bazalt, bazanit, a permi korú vöröshomokkő, mészkő és a pannon-pontusi időszaki homok- és agyagmárgás kőzet alkotja.
Főbb szőlőfajták
Olasz rizling, Szürkebarát, Chardonnay, Sauvignon blanc, Irsai Olivér, Pinot noir
Tippek, ötletek
Ha Sümegről a délutáni órákban átrándulunk Csabrendekre, akkor nem csak a közeli egykori bauxitbánya marsbéli tájait járhatjuk be (megéri!), de felkapaszkodhatunk a fenyves alatt megbúvó zsidó temető faragott sírköveihez, vagy még tovább, a Rendeki-hegy csúcsa felé, ahonnan az alattunk elterülő Sümeget és a várat arany fénybe vonja a naplemente.
